Részlet a könyvből - Előszó:

   A turisztikai időszakok élénkülésekor nem ritka az a nap, amikor a marosvásárhelyi Teleki-téka egyemeletes épülete közelében található kis parkolóhelyen külföldi turistákat szállító autóbuszok sorakoznak. A látogatók a város egyik legértékesebb nevezetességével, a Teleki Sámuel által alapított könyvtárral óhajtanak megismerkedni. Ez a régi, az elmúlt századok hangulatát sugalló épület valamikor a Wesselényi család tulajdona volt. Rhédei Zsigmondné Wesselényi Kata halála után Teleki Sámuel felesége, Bethlen Zsuzsanna örökli nagynénje egyszárnyas kis palotáját, melyet idővel a könyvtáralapító 1799-1802 között a Bibliotheca számára a másik szárny megépítésével kibővített. Az elkészült könyvtárba nyíló vasajtó felett a feketésszürke, már megrepedezett márvány-táblába vésett betűk ma is olvashatók: „Musis Patriis, Gratisque Posteris ...” (A haza múzsáinak, a hálás utókornak ...).
   1976-ban Deé Nagy Anikó Teleki Sámuel és a Teleki-téka címen egy kis kötetet jelentetett meg, melyben Teleki Sámuelnek főleg a könyvtárára vonatkozó, addig még nem közölt levelezéséből tallózott. E könyv előtanulmányában olvashatjuk az alábbi sorokat is:
   „Jóllehet ma már minden jelentősebb hazai vagy külföldi bibliográfiai tájékoztató-kiadvány, könyvészeti szakmunka hivatkozik Teleki könyvtárára, mégis az történt, ami az emberiség történelme folyamán annyiszor: a Mű az idő múlásával elhomályosította életre keltője alakját. Ezzel magyarázható a Teleki-irodalom hihetetlenül szegényes volta is […]. Az elszórtan megjelenő írások majd minden esetben kizárólag a könyvtáralapítás jelentőségét méltatják. Íróik meg sem kísérelték, hogy kijelöljék Teleki helyét a XVIII-XIX. század művelődés-történetében.”
   Valóban, az még ma is kevésbé közismert, hogy Teleki Sámuel, aki anyanyelvén kívül kitűnően beszélt latinul, németül és franciául, mennyire járatos volt a természettudományokban, és milyen nagymértékben vonzódott a matematika iránt. Történt mindez annak idején, amikor Európa egyetemein a hallgatók döntő többsége csak a teológiai vagy a jogi fakultások felé orientálódott. Nem hallgatható el az sem, hogy főúri származása és magas hivatali funkciói ellenére, Teleki a felvilágosodás eszméitől se zárkózik el teljesen. De az igazsághoz tartozik az is, hogy ezek iránt már nem olyan fogékony, mint vele majdnem egykorú unokaöccse, Teleki József. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, több volt tudós professzorával levelezés útján tartotta fenn kapcsolatait. Ezek közül említésre méltóak: Jacob Christoph Beck (1711-1785), a bázeli egyetem teológia- és történelem professzora, Daniel Bernoulli (1700-1782), a bázeli egyetem, majd a szentpétervári akadémia világhírű mechanika, fizika és matematika professzora, Johann Bernoulli (1710-1790), a bázeli egyetem matematika professzora, Johann Rudolph Iselin (1705-1779), a bázeli egyetem jogi professzora, Alexis Claude Clairaut (1713-1765) világhírű francia matematikus és csillagász, Nicolas Marie La Condamine (1701-1774) francia matematikus és földrajztudós, Johann David Hahn (1729-1784), az utrechti egyetem fizika és csillagászattan tanára, Christophorus Saxe (1714-1806) régész és irodalom tanár az utrechti egyetemen, Jacob Rousselot párizsi matematikus, csillagász és geográfus valamint Petrus Wesseling (1692-1764) utrechti történész és filológus.
   J. Chr. Beck és J. R. Iselin néhány levelének magyar fordítását Deé Nagy Anikó közölte a már említett  kötetében. A nagy matematikusok és természettudósok közül néhánynak (J. Bernoulli, D. Bernoulli, A. C. Clairaut, La Condamine) a leveleit pedig 1912-ben a Mathematikai és Physikai Lapokban Gulyás Károly közölte úgy, ahogyan azok az eredetileg íródtak: latin illetve francia nyelven. E nyelvek kevésbé ismerőinek azonban, az említett levelek tartalmának megértése nehézségekbe ütközhet. Tekintettel arra, hogy ezek között találunk olyanokat is, amelyek tudományos okfejtéseket, valamint matematikai bizonyításokat tartalmaznak, magyar nyelven történő mostani előszöri közreadása hasznos lehet. Azonban az eredeti szövegek iránti érdeklődök igényeit is szem előtt tartva, a legmegfelelőbb megoldásnak az tűnik, ha a szerzőik eredeti írásait mindjárt annak magyar nyelvű fordítása követi. Mivel a jelen kötet célja Teleki Sámuel természettudományos érdeklődésének és érdemeinek a bemutatása, emiatt csak e tudományágak művelőinek a levelei kerülnek itt közlésre. Deé Nagy Anikó A könyvtáralapító Teleki Sámuel című monumentális munkája után, csupán szerény kiegészítésnek számít a mostani vállalkozásom, melynek célja kulturális életünk e jeles személyiségének az említett oldalról történő mélyebb megvilágítása. Külön köszönettel tartozom Király Ibolya tanárnőnek, aki fáradságot nem ismerve segített az itt közölt levelek magyar nyelvre való fordításában, valamint Deé Nagy Anikónak a kézirat elolvasása utáni hasznos tanácsaiért.